fbpx Juhos-Vincze Viktória | Mályvavirág Alapítvány

Juhos-Vincze Viktória

Gyanús előjelek - ahogy a történetem kezdődött

2018 év végén teherbe estem a kisfiammal. Mivel nem voltam akkor sem vékony testalkatú, a nőgyógyász, akihez jártam SZTK alapon, azt mondta, hogy a hasamtól nem látja rendesen a babát, ezért beküldött ultrahangra a kórházba. A 20. heti ultrahangon a szonográfus mondta, hogy van egy petefészek cisztám, illetve a méhemen mióma. Erről én szóltam a nőgyógyásznak, aki azt mondta, hogy nem kell ezzel foglalkozni, a babát nem zavarja, majd a szülés után visszatérünk rá. Mivel az orvost különösebben nem érdekelte, én sem foglalkoztam vele. Persze voltak tünetek, mint a hasi puffadás és a gyakori vizelési inger, de ezeket a terhességnek tudtam be – lehet, hogy valóban ez okozta.

2019 július 19-én beindult a szülés. Végig természetes szülésre készültem, viszont mikor elfolyt a magzatvíz, nem jöttek a fájások és a kisfiam szívhangja is romlott, a császármetszés mellett döntöttek. A műtét során az orvos átszólt a paravánon, amivel elválasztottak, hogy tudok-e a petefészek cisztáról, merthogy van, és ők szövettani mintát vesznek belőle.

 

Ahogyan a diagnózissal szembesültem

Két hetes volt a kisfiam, mikor megjött a szövettani eredmény. A császármetszést végző orvos telefonon értesített: a szövettani eredmény low grade petefészek daganatot igazolt. Későbbi CT vizsgálat során kiderült, hogy áttét szerencsére nem volt sehol.

Mivel ekkor még szerettünk volna másik kisbabát is, először abban állapodtunk meg a műtétet végző orvossal, hogy csak az érintett petefészek kerül eltávolításra. 2019 novemberében került sor a műtétre. A műtét során végül kiderült, hogy már mindkét petefészkemen ott volt a daganat, így mindkettő eltávolításra került, és a méhemet is kivették.

A végleges szövettani vizsgálat alapján 1/c lett a stádiumom.

 

Ami a legtöbb erőt adta – aki a legtöbbet segített a betegutam során

Az, hogy a kisfiam megszületett, és valószínűleg a születésével megmentette az életemet. Ő hatalmas erőt adott nekem ebben az időszakban, illetve a családomtól is nagyon sok támogatást kaptam.

 

Amilyen kezeléseket kaptam

A műtét után 2020 januárjától három alkalmas kemoterápiát kaptam, jelenleg fenntartó hormonkezelés alatt állok.

 

Ahol most tartok – ahogy most érzem magam

Amikor az egész történet elkezdődött, és az első sokkon túlestem, talán nem is fogtam fel igazán, hogy mi történik, csak az volt bennem, hogy menjünk, és csináljuk a műtétet és a kezeléseket. Viszonylag hosszú idő, talán egy jó fél év is eltelt, mire elkezdett lecsapódni bennem, ami történt. Most, egy jó évvel az utolsó kezelés után tudom azt mondani, hogy megbékültem a betegségemmel, jól érzem magam, és néha már el is tudom felejteni napokra az egészet.

 

Amit minden nőnek üzenek

Figyeljenek oda a legapróbb szokatlan tünetre is, és forduljanak orvoshoz. Ha valaki mégis rossz hírt kap, akkor találja meg azt az orvost, akiben százszázalékosan megbízik, aki minden kérdésre válaszol, támogatja a gyógyulásában.

 

 

L