fbpx És ki gyógyítja a Mályvákat? - ajánlás a nőgyógyászati szűrésekről a koronavírus időszakában | Mályvavirág Alapítvány

És ki gyógyítja a Mályvákat? - ajánlás a nőgyógyászati szűrésekről a koronavírus időszakában

És ki gyógyítja a mályvákat?

Nőgyógyászati szűrések és nőgyógyászati betegellátás a koronavírus idején
dr. Major Tamás, Szülész-nőgyógyász, lézerspecialista, a Mályvavirág Alapítvány kuratóriumi tagja

 

Az elmúlt több mint fél évben az egészségügyi ellátás fókuszában érthetően a koronavírusos páciensek kezelése, a vírus terjedésének megfékezése állt. Sajnos azonban ez idő alatt az egyéb megbetegedések is ugyanúgy jelentkeztek, javultak, súlyosbodtak, okoztak szövődményeket, mint „békeidőben”. Betegeink jogos, de sajnos most maradéktalanul nem kielégíthető igénye, hogy ők is megkapják a megfelelő ellátást.

Összeállításunkkal igyekszünk Önöknek megkönnyíteni a tájékozódást, segítünk eldönteni, indokolt-e azonnali orvosi ellátás, milyen formában kaphatnak segítséget panaszaikra. Fontos hangsúlyozni, hogy az aktuális helyzet térben és időben is folyamatosan változik a járványhelyzettől függően, az egyes intézetek és magánellátók gyakorlata sem egységes. Több helyen egyáltalán nem végeznek nőgyógyászati szűrővizsgálatokat, míg sok magánellátó helyen óvintézkedések mellett, de zavartalanul folynak a szűrések. Elmondható, hogy a járvány nemcsak az orvosokat veszi igénybe, a páciensek részéről is a szokottnál nagyobb türelemre van szükség.


Írásunk a 2020. november közepének megfelelő helyzet ismeretében született és a nőgyógyászati ellátásra koncentrál. Igyekeztünk minél több intézet aktuális gyakorlatát megismerni, illetve az onkológiai betegségek megelőzésével és kezelésével kapcsolatban kiemelten támaszkodtunk az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Onkológia és sugárterápia Tagozatának jelenleg érvényes irányelvére.

 

Általános vezérelvként az ellátás nem maradhat el azoknál a pácienseknél, ahol a késlekedés a páciens állapotromlását, egészségkárosodását okozza. Típusosan ilyenek a rosszindulatú daganatok, illetve az azonnali ellátást igénylő nőgyógyászati kórképek (pl. méhen kívüli terhesség). Nem minősül ilyennek egy 5-6 cm-s jóindulatú petefészek képlet, folyásos panasz, korábban felismert jóindulatú elváltozások kontrollja. Sok helyen felfüggesztették panasz- és tünetmentes páciensek szervezett szűrését, így a méhnyakrák, illetve mammográfiás szűréseket. A serdülő lánygyermekek és fiúgyermekek iskolai HPV vakcinációja is átszervezésre került, ezt az iskolákban a járvány megszűnése után pótolják majd.

Hangsúlyozzuk, hogy tünetmentes, rutin szűrésekről van szó, amennyiben rosszindulatú daganatra utaló panasz jelentkezik (tapintható csomó az emlőben, ismert kóros cytológiai szűrési eredmény, rendellenes vérzés, fájdalom) a további vizsgálatokat és kezeléseket el kell végezni. Amennyiben méhnyak szűrésen vesznek részt, érdemes a komplex eredményt adó szűrést (pl. CervicLife) választania. Ezek egy lépésben adnak igen részletes eredményt, meghatározva a további tennivalókat. Ha a rutin méhnyakszűrése a COVID-19 pandémia időszakára esik, és úgy dönt, hogy halasztja a szűrést pár hónappal, ne felejtse el bepótolni!

 

Jelenleg az onkológiai ellátás feladata a rákbetegség alapos gyanúja vagy diagnózisa esetén a betegek életkilátásait rontó vagy tartós egészségkárosodását okozó állapot megakadályozása. Az onko-teamek működnek, az ő feladatuk a páciensek számára az aktuális helyzetben elérhető legoptimálisabb ellátást biztosítani. Az onko-teamek online konzultációt is tarthatnak, így döntenek az elvégzendő és halasztható diagnosztikus és terápiás beavatkozásokról is. Az adott kórház, vagy klinika személyzeti helyzete értelemszerűen korlátozhatja a lehetőségeket. Ugyancsak korlátozó lehet a páciens aktuális egészségi állapota: koronavírus fertőzésben nyilván nem folytatható pl. a kemoterápia.


Döntően a páciensek érdekében halasztódnak a korábban daganat miatt kezelt, de jelenleg tünetmentes esetekben az éves rutinellenőrzések is. A betegek egészsége szempontjából nagyobb kockázatnak minősül az egészségügyi intézményben a szerzett koronavírus fertőzés, mint a kontroll halasztása. Rosszindulatú daganat megalapozott gyanúja esetén ugyanakkor a szükséges diagnosztikus (szövettani, laboratóriumi és képalkotó eljárások) vizsgálatok elvégzését biztosítani kell, az eredmények alapján a szükséges kezelést el kell kezdeni.

 

Fentiek mellett nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a lefektetett irányelvek megvalósulását az aktuális vírushelyzet, az ellátó személyzet megbetegedése és egyéb körülmények hátráltathatják, késleltethetik. Kényszerhelyzetről van szó, mind a személyzet (megbetegedések, karantén, áthelyezések), mind a rendelkezésre álló ágyak, mind az ellátórendszer (főként a vérellátás és az intenzív osztályok) elérhetősége súlyosan korlátozott. Mindezek ismeretében talán már jobban érthető, hogy az életet nem veszélyeztető, jóindulatú daganatok vagy rákmegelőző állapotok műtéteit, kezelését sajnálatos módon, de halasztanunk kell. Így lehet koncentrálni a kapacitást a valóban sürgős esetekre.

Veszélyhelyzet idején csökkentenünk kell a közvetlen orvos-beteg találkozások számát és idejét. Az elektronikus kommunikáció (telefon, internet, e-recept felírás) mellett törekednünk kell a telemedicina és telekommunikáció lehetőségeinek kihasználására. Az állami intézmények megerősített telefonos elérhetősége mellett sok magánellátó indított online nőgyógyászati rendeléseket. Használják ki ezeket, hiszen számos esetben nincs szükség orvosával személyes találkozásra. Egy ultrahang vizsgálat, vagy egy vérvétel ma még nem oldható meg személyes részvétel nélkül, de adott probléma esetén az elvégzendő vizsgálatok tervezése, az elkészült leletek értékelése nem kíván személyes megjelenést.

Nem szükséges napi programját megszakítva felkeresni a zsúfolt orvosi rendelőt, várakozni, míg kezelőorvosával találkozhat. Ilyen esetekben ideális a távolsági konzultáció lehetősége. Az esetek döntő többségében a konzultáció alapján eldönthető, van-e szükség személyes találkozóra, vizsgálatokra, esetleg azonnali beavatkozásra. Ilyenkor már egy orvosi vélemény birtokában jelentkezhet az ellátásra, ahol a további segítséget megkapja.
Tökéletesen alkalmas az online konzultáció a már elkészült leletek, eredmények értékelésére is. Teljesen biztonságos megoldás ez, hiszen nem kell találkoznia senkivel, ráadásul földrajzi korlátok sincsenek, akár az ország másik végében lakó kiváló szakemberrel is konzultálni tud. Amennyiben személyes vizsgálatra érkezik, mindenképpen indokolt igénybe venni az internetes bejelentkezést, vagy az előzetes telefonos tájékozódást.

 

Összefoglalva kérjük az alábbi szempontokat vegyék figyelembe:

  • az ellátás a legtöbb helyen nem a szokott rendben zajlik, a jelenlegi helyzet mind az orvosok, mind a páciensek részéről nagyfokú alkalmazkodást kíván
     
  • nem súlyos panaszok esetén elsősorban a magánellátás igénybevételét javasoljuk: itt előzetesen nagy biztonsággal tud tájékozódni a nyitvatartásról, döntően időpontra érkeznek a páciensek, elkerülhető a zsúfoltság
     
  • ha úgy érzi panasza komoly és ellátást igényel, természetesen állami ellátóhelyen is jelentkezhet (célszerű előzetesen telefonon egyeztetni)
     
  • amennyiben itt nem fogadják, vagy nem kap ellátást, úgy javasoljuk, mindenképpen vegyen igénybe online konzultációt: ennek kapcsán nagy biztonsággal eldönthető valóban halasztható-e az ellátása
     
  • elkészült leletek értékelésére, illetve a kezelési terv felállítására is alkalmas az online konzultáció, sőt a gyógyszeres kezelés is elérhető a felhőbe felírt receptekkel

 

 

 

 Az egészségügyi ellátás kapcsán is kérjük tartsák be a vírusellenes intézkedéseket, vigyázzanak mások és saját maguk egészségére!

 

dr. Major Tamás

2020. 11. 23.